A vas, cink, réz, szelén, A-, B12-, B6-, C-, D-vitamin és a folát hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez.
S Maggini és munkatársai egy tudományos közleményben foglalták össze, hogy a mikrotápanyagok három szinten járulhatnak hozzá a szervezet természetes védekezőképességéhez: a fizikai akadályok (bőr/nyálkahártya), a sejtszintű immunitás és az antitest-termelés támogatásán keresztül. Összességében ezeknek a vitaminoknak és nyomelemeknek a bevitele segíthet a szervezet természetes védekező rendszerének támogatásában, amelyen keresztül hozzájárul a normál immunvédelemhez és fokozza az ellenálló képességet.

A C-, B2-, E-vitamin, mangán, réz, szelén, cink hozzájárulnak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.
Az immunrendszer fokozott működése során, illetve a szervezetet ért tartós igénybevétel alatt fokozódhat a sejtek oxigénfogyasztása és anyagcsere-folyamatai, így a szabadgyökök mennyisége is megnövekedhet. Ez a folyamat csökkentheti az immunválasz hatékonyságát, izomfáradtságot, túlterhelést vagy fokozott mentális kimerülést eredményezhet. Ezért fontos szerepet kaphatnak az antioxidánsok, amelyek segítenek a szabadgyökök semlegesítésében. Míg a C-vitamin szerkezetének köszönhetően közvetlen, direkt antioxidáns hatással rendelkezik, addig a szelén többnyire a fehérjékbe épülve válik az antioxidáns enzimrendszerek részévé, mely többek között semlegesítheti az immunrendszeri védekezés során nagy mennyiségben keletkező reaktív szabadgyököket.

A C-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B7-, B12-vitamin, jód, mangán, réz és a vas hozzájárulnak a normál energiatermelő anyagcserefolyamatokhoz. A B1-vitamin, cink és a króm részt vesznek a makrotápanyagok normál anyagcseréjében. A molibdén hozzájárul a kéntartalmú aminosavak normál anyagcseréjéhez.
A mikrotápanyagok közvetve az antioxidáns rendszer támogatásán keresztül, illetve közvetlenül is hozzájárulnak a normál anyagcserefolyamatokhoz. Egyes mikrotápanyagok direkt módon hatnak a sejtek energiatermelésére, mások a makrotápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok) normál anyagcserefolyamataiban vesznek részt, illetve vannak, amelyek bizonyos szervek működésének támogatásán keresztül fejtik ki hatásukat. Ezeknél a folyamatoknál a B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B7-, B9-, B12-, C-vitamin, a jód, a cink, a króm, a mangán, molibdén, a réz és a vas szerepe különösen fontos lehet.

A C-, B2-, B3-, B5-, B6-, B9-, B12-vitamin és a vas hozzájárulnak a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez.
Az energia, vitalitás és fáradtság egymással összefüggő fogalmak, melyek mentális és fizikai tényezők kombinációjaként jelennek meg, és gyakran ugyanazon spektrum két végpontját képviselik. A fáradtság egy fiziológiai reakció, amely a szervezet védelmi mechanizmusa. Amikor túlzottan megterheljük a testünket a fáradtság jelezheti, hogy a szervezetnek pihenésre van szüksége a kimerülés elkerülése érdekében. Az alvás kulcsszerepet játszik a regenerálódásban és a testi-lelki frissesség fenntartásában, így annak hiánya vagy megzavarása (kávé, alkohol fogyasztás) fontos tényező a fáradtság kialakulásában. Az alultápláltság, vitaminok– és ásványi anyagok hiánya szintén hozzájárulhatnak a fáradtsághoz, mivel a szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges tápanyagokat, mely végül energiahiányhoz vezethet. Fontos kiemelni, hogy az általános fáradtság és a tartós kifáradás között különbség van. Míg előbbit gyakran enyhíti a pihenés, addig az utóbbi megfelelő pihenés után is megmaradhat. Meghatározott vitaminok és ásványi anyagok megfelelő bevitele hozzájárulnak a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez. 

A cink, a jód és a vas hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához. A B1-, B3-, B6-, B7-, B9-, B12-, C-vitamin hozzájárul a pszichológiai funkció fenntartásához. A jód, réz, B1-, B2-, B3-, B6-, B7-, B12-, C-vitamin hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez. A B5-vitamin hozzájárul a normál mentális teljesítményhez.
Az extra kihívásokkal teli időszakokban nemcsak a testi erőnlét, hanem a mentális jólét is kiemelt figyelmet igényel. Az agy a felnőtt ember testtömegének csak 2%-a, viszont a szervezet energiaigényének közel 20%-át felhasználja. Az energia nagy része az idegsejtek működéséhez szükséges. Ellentétben a vázizmokkal az agy folyamatosan jelentős mennyiségű energiát fogyaszt és csak minimális tartalékkal rendelkezik. A megfelelő tápanyagellátás fontos az idegsejtek anyagcserefolyamataihoz. 

L-lizin: esszenciális aminosav, amelyet a szervezet nem képes előállítani. Alapvető építőköve az izomfehérjéknek és az immunsejteknek, ezért zavartalan működésükhöz az L-lizin beviteléről folyamatosan gondoskodni kell. 
L-arginin: úgynevezett feltételesen esszenciális aminosav, vagyis a szervezet természetes úton is képes előállítani, de csak bizonyos más olekulák jelenlétében. Ezek hiányában vagy nagyobb igénybevétel esetén az L-arginin pótlásra szorul.
Az L-arginin aktív komponense a fehérjéknek és a nitrogén-monoxid előállításában is alapvető szerepe van. 

1. S Maggini et al. Br J Nutr. 2007 Oct:98 Suppl 1:S29-35. 
2. S Mitra et al. Molecules. 2022 Jan 16;27(2):555. 
3. BL Henken et al. J Am Geriatr Soc. 2004 Jan;52(1):3-12. 
4. AnnL Tardy et al. Nutrients. 2020 Jan 16;12(1):228. 
5. B Alberts et al. Molecular Biology of the Cell. Garland-Sciences-CRCPress; New York, NY, USA: 2017. Cell Chemistry and Bioenergetics (chapter 2) pp. 43–108. 
6. JM Bourre J Nutr Health Aging. 2006 Sep-Oct;10(5):377-85. 
7. G Distefani et al. Cold Spring Harb Perspect Med. 2018 Mar;8(3):a029785. 
8. N Sano et al. Sci Rep. 2024 May 29;14(1):12341. 
9. P LI et al. Br J Nutr. 2007 Aug;98(2):237-52. 
10. KJ Desneves et al. Clin Nutr. 2005 Dec;24(6):979-87. 
11. K Kang et al. Asia Pac J Clin Nutr. 2014; 23(3):351-9. 
12. AAM I Líndez & W Reith Cell Mol Life Sci. 2021 Jul;78(13):5303-5324. 
13. A Viribay et al. Nutrients. 2020 May 2;12(5):1300. 
14. TS Alvares et al. Appl Physiol Nutr Metab. 2012 Feb;37(1):115-26. 
15. D Huang et al. Front Immunol. 2021 Feb 25;12:635015. 
16. C Jin et al. Cells. 2019 Nov 30;8(12):1549 
17.